Miért elengedhetetlen a K-vitamin a véralvadáshoz?

557
HOZZÁSZÓLÁS:

A véralvadás jelenségének vázlatos leírása a következő:

Először meg kell különböztemi az érfalak sérülésekor lejátszódó természetes „in vivo” véralvadás jelenségét a kémcsőbe levett vér „in vitro” alvadási folyamataitól. Gyakorlatilag az alvadási idő eltérő az „izolált” és a „keringő” vér eltérő sajátságai miatt.

A véralvadáshoz egy speciális fehérje, a fibrinogén jelenléte szükséges. Ez fibrinné alakul, majd ez utóbbi segítségével alakul ki a véralvadék.

A fibrinogén – fibrin átalakuláshoz azonban egy koaguláló enzim – a protombinból alakuló trombin – hatása szükséges. Mindezek a lépések csak két feltétel megléte esetén játszódnak le: elegendő kalcium ion jelenléte a vérben, és a közel 37 °C hőmérséklet állandósága. A fibrinogén – fibrin átalakulás a véralvadás utolsó lépése, és mindössze öt másodpercet igényel. Ez az a stádium, amikor a vér alvadását még meg lehet akadályozni, például bizonyos véranalízisek elvégzésénél. Ehhez elegendő a trombin gátlása „antitrombin” hatású anyagokkal, mint a heparin vagy a heparinoid.

A K-vitamin nélkülözhetetlensége

Már tudjuk, hogy a protrombin a májban termelődik a táplálékkal bevitt, vagy a bélflóra által termelt K-vitamin hatására. Ez a véralvadás közbülső szakasza, és csupán tizenöt másodperc szükséges megtörténtéhez. A protrombint olyan K-vitamin-antagonisták módosíthatják, mint az indandion vagy a kumarin-származékok.

A protrombin csak kalcium, és a K-vitamin hatására a májban keletkező prokonvertin jelenlétében képes trombiimá alakulni. Ekkor lép be a véralvadási folyamatba a pro-akcelerinből az első protrombin molekulák megjelenésekor alakuló akcelerin. Két másik mechanizmus is működni kezd: szintén a K-vitamin hatására a máj által termelt Stuart-faktor és a tromboplasztin, amely egyszerre alakítja át a prokonvertint konvertinné, és a protrombint trombinná. Ez a kezdeti lépése a véralvadásnak, és három percet igényel „in vivo”, ezzel szemben kilencet „in vitro” körülmények között.

A tromboplasztin a vérplazmában keletkezik a következő faktorok összehangolt működése következtében: antihemofiliás faktorok (A, B, C), vérlemezkék és szöveti faktorok.

K-vitamin-bevitel hiánya gyakorlatilag nem létezik, kivéve az olyan ritka eseteket, amikor az étrend csaknem kizárólag fémdobozban tárolt konzervekből áll. K-vitamin hiánybetegség csak felszívódási vagy felhasználási zavaroknál lép fel, kivéve az újszülöttek hipoprotombinémiáját (a normálisnál kevesebb protrombin a vérben), amely vérzékenységgel járó betegség, vagy a másodlagos hipotrombinémiát, amely alvadásgátló (antikoaguláns) gyógyszerek hatására alakul ki.

A felszívódási zavarok főleg emésztőrendszeri kórképek miatt jelenhemek meg: az epeutak blokkolása miatt kialakult sárgaság a leggyakoribb, és a bélnyálkahártya felszívódási zavarai a következő esetekben: krónikus hasmenés, zsírszéklet, krónikus vagy fekélyes vastagbélgyulladás, vékonybélgyulladás, vagy a mukoviszcidózis; ez utóbbi egy örökletes, veleszületett betegség, amelyre a külső kiválasztásit mirigyek váladékainak nagy viszkozitása jellemző.

A K-vitamin felhasználásának zavarai a májsejtek károsodásának a következményei, függetlenül azok eredetétől: mérgezés, az epeutak akut vagy krónikus fertőzése, amelyek a protrombin szintézisének részleges vagy teljes gátlásához vezemek, és ezáltal idézik elő a hipotrombonémiát, vagyis amikor a trombin koncentrációja túl alacsonnyá válik a vérben. A Koller-teszt segítségével (intravénás fillokinon injekció) meg lehet állapítani a májfunkció elégtelenségét, megkülönböztetve a cirrózist és az epevisszatartásból eredő sárgaságot vagy a teljesen egészséges és jól működő májsejteket: minél gyorsabban emelkedik a protrombin koncentrációja, annál kisebb mértékű a májfunkció elégtelenség, és annál nagyobb a májsejtek regenerációs képessége.

Az újszülötteknél elég gyakran megfigyelhető a születés utáni első két-három napon a bélflóra és a szaprofita baktériumok hiányából következő hipotrombinémia, amely így megakadályozza a K-vitamin szintézisét. Ahogy a táplálkozás révén fokozatosan kialakul a bélflóra, minden egyensúly helyreáll mintegy öt nap alatt. Ez az időtartam koraszülötteknél megduplázódhat, és az általános véleménnyel ellentétben az anyatej szegényebb K-vitaminban, mint a tápszerek; a K-vitamin-elégtelenség tüneteinek megjelenésekor fontos a táplálék kiegészítése, ha ez nem történik meg, a csecsemő egészen öt, hat hónapos koráig gyenge marad, és hajlamos lesz keringési és emésztési zavarokra.

A mellékhatásként, vagyis gyógyszeres kezelést követően fellépő hipotrombinémia elsősorban az antikoaguláns kezelésben részesülő súlyos szívbetegeknél figyelhető meg. Az antikoagulánsok két fő kémiai csoportba tartoznak: az indandion és a kumarin, valamint származékaik. Emellett egyéb olyan anyagoknak is van antikoaguláns hatása, mint az aszpirinnak és származékainak. Ezek megakadályozzák a véralvadást bizonyos – előbb ismertetett – faktorok gátlásán keresztül: először a prokonvertint, majd ezután az antihemofiliás B faktort, a Stuart-faktort, és végül a protrombint.

557
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]